Az Alföld kapujában elhelyezkedő, közel 38 ezres lélekszámú város Dél-Pest megye regionális központja. A város elnevezéséről több elképzelés született, amelyek közül a legvalószínűbbnek a cigle, cegle (fűzfajta) főnév "d" képzős származékát tartják a nyelvészek. A honfoglalás idején Cegléd egyike volt azoknak az apró falvaknak, amelyek sűrűn benépesítették a Duna-Tisza közének mocsaras, ligetes vidékét.
1290-ből származik az első hiteles történeti forrás Ceglédről, amely egy IV. László által kiállított oklevélben olvasható. 1364. május 8-án I. Lajos király a ceglédi polgárokat és telepeseket az ország egész területére vonatkozóan mindenféle vámfizetés alól mentesítette. Ezt tekintjük a városalapítás dokumentumának.

Látnivalók:

Főtér

A város főterén, a Kossuth téren épült fel 1825-ben a Szent Kereszt tiszteletére szentelt római katolikus plébániatemplom. Ezen a téren található a XIX. század végén épült eklektikus stílusú városháza is.

Eötvös tér

A hangulatos Eötvös tér dísze a Városalapítók szobra. Nem messze tőle található a város kulturális életében meghatározó szerepet játszó Kossuth Művelődési Központ.

Szabadság tér

A város másik jelentős tere, a négyzetes formájú Szabadság tér, ahol Közép-Európa legnagyobb református temploma, a Református Nagytemplom, valamint a neogótikus stílusban épült evangélikus templom magasodik.
Ezen a téren áll az 1902-ben, Kossuth születésének 100. évfordulóján felavatott Kossuth-szobor, amelynek másolatát később New York-ban állították fel 1928-ban. A Református Nagytemplom kertjében látható a Kossuth-erkély. Az egykori pozsonyi Zöldfa Vendéglő kőerkélyéről mutatta be Kossuth Magyarország első felelős miniszterelnökét, Batthyány Lajost. Ugyancsak a Templomkertben áll az 1956-os forradalom és szabadságharc mártírjai emlékére készült szoborkompozíció, valamint a turini százas küldöttség útjának 125. évfordulója tiszteletére emelt emlékmű.

Kiállítások, tárlatok

A Szabadság téren található az országosan is egyedülálló Dobmúzeum, amelyben a jazzdob történetével ismerkedhetnek meg a látogatók.
A Gubody utcában kapott helyet a Városi Sporttörténeti Gyűjtemény, amely a település gazdag sportéletének dokumentumait mutatja be.
Helyi patrióták hozták létre a Kossuth Múzeumot, amelynek "Tükör valék." című állandó kiállítása az ország leggazdagabb Kossuth-gyűjteménye.
Az állandó kiállítás mellett Benedek Péter parasztfestő festményei, valamint Patkós Irma színművésznő gazdag hagyatéka látható.

Gubody-kert

Üde színfoltja a városnak a vasútállomást a történelmi maggal összekötő Rákóczi úti fasor, és a mellette elterülő park, a Gubody-kert.
Itt épült fel a Városi Sportcsarnok is. Mellette magasodik az I. és II. világháború áldozatainak közös emlékműve, amelynek első részét 1927-ben, második felét 1991-ben avatták fel.
A Széchenyi úton épült fel a Kerényi József tervezte Magyarok Nagyasszonya Kápolna, amely 1992-ben az amerikai építészek "Design Award" díjának aranyfokozatát nyerte el.

Kossuth hagyomány

1996. óta a gazdag történelmi múlt és kulturális örökség ápolását célzó rendezvénysorozattal emlékezik meg a város Kossuth Lajos szeptemberi toborzóbeszédének évfordulójáról. A hagyománnyá vált színes programokra ma már az ország minden részéből ellátogatnak.

Termálfürdő

A város új büszkesége a Budai úton található, 2003. május 1-én megnyílt Termálfürdő és Szabadidőközpont, nátriumkloridos-hidrokarbonátos termálvize, emésztőszervi, mozgásszervi, bőrgyógyászati, reumatikus panaszok kezelésére kiválóan alkalmas.

Cegléd történelmi hagyományait ápoló, vendégszerető, megújulásra kész település, amelyet Makovecz Imre így jellemzett: "Büszke lehet magára az a város, amelyik építészetileg ilyen szép, egységes tudott maradni."
Azok a látogatók, akik felkeresik a várost, biztosak lehetnek abban, hogy a látnivalók sokszínűsége maradandó élményt nyújt számukra.